Van az a nyári nap, amikor reggel még teljesen friss embernek érzed magad. Tiszta a pólód, kellemes az illatod, magabiztosan indulsz neki a napnak. Aztán megteszel három utcát, felszállsz egy levegőtlen és túlzsúfolt buszra, beülsz a napon álló autóba, vagy csak eltöltesz tíz percet a kánikulában, és a ruhád már külön életet kezd élni. Nem feltétlenül koszos. Nem is vállalhatatlan. Csak valahogy… gyanús.