Van egy hely az otthonodban, ami pontosabban ismer, mint a naptárad, a telefonod képernyőideje vagy a kedvenc streamingprofilod: a szennyeskosarad. Nem kérdez, nem ítélkezik, nem kommentál — csak csendben gyűjti a bizonyítékokat arról, hogyan élsz valójában. A sietős reggeleket. Az edzés után ledobott pólókat. A „még egyszer jó lesz” farmert. A gyerek fűfoltos nadrágját. A törölközőt, amit már három napja ki kellett volna mosni. És persze azt a felsőt, amit nem mersz a tiszták közé tenni, de a szennyesbe dobni is túlzásnak érzel.